Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A Statutumhoz

2011.09.05

 

A lovagi élet vállalásával a Szent György Lelkiségi Mozgalom tagja tevékenységét, mint világi Krisztus-hívő, életállapotának megfelelően az Evangélium hirdetése és a Karitász szolgálatába állítja. A névadó és védőszent György életét és legendáját követve védelmezi a keresztény hitet, az evangéliumi tanításokat és vállal harcot a pogányság, neopogányság ellen – olvashatjuk a lelkiségi mozgalom statutumában.
 
A nyugati civilizációban élő embertömegek, korunk érték- és irányvesztett világában, kiábrándulva a tudományba, észbe vetett korábbi vakhitéből (racionalizmus) a belső értékek felé fordult.   Az élményközpontú új szellemiség szerint az un. paradigmaváltás idejét éljük. Egy újfajta szemlélettel állunk szemben, amely különféle vallási-világnézeti irányzatokkal igyekszik az emberek természetes vallásosság igényét kielégíteni. Egész pontosan:
-          A kereszténység előtti vallások többé-kevésbé modernizált formáival. Ez az új pogányság (neo-paganizmus): pl. a boszorkányok és táltosok.
-          A kereszténység alatti vallásossággal. Ez az új babonaság (neo-okkultizmus): a kártya- és tenyérjóslás, a mágia, az asztrológia, a spiritizmus és az őshagyományok újra felfedezése.
-          A kereszténység melletti vallásokkal, főleg a keleti misztikával.
 
Eszerint az új szemlélet szerint az egyén szellemi fejlődéséhez az összes vallási hagyomány javát kell ötvözni, ugyanis minden vallás közös forrásból: Istentől ered, s ugyanoda: Istenhez vezet, csak különböző utakon. Minden vallás ugyanarról az istenélményről beszél, csak a megfogalmazás más. A vallás lényege az önmegvalósítás, ami az előzőekből következően istenmegvalósítás. Mindenki a maga valóságát teremti meg: mindegy, miben hisz, csak higgyen valamiben. Az új szemlélet a keresztény vallás tanításainak és szókincsének elemeit is felhasználja, de teljesen átértelmezi. Hivatkozik a Bibliára, hogy kölcsönvegye a tekintélyét, de az idézetek és az egyes kifejezések mindig ki vannak emelve az eredeti összefüggésükből. Eszerint pedig Isten már nem rajtunk kívülálló természetfölötti személy, hanem "igazi vagy mélyebb énünk", egy meditáció által megvalósítható "tudatállapot". Jézus Krisztus "valójában" csak egy a mesterek, az emberiség nagy tanítóinak sorában (mint Krisna, Buddha, Lao Ce). A Szentlélek "valójában" személytelen, misztikus vagy pszichikus erő. Az imádság "tulajdonképpen" bevált pszichotechnika vagy mantra. Az új, egyszerre pogány és okkult vallási szellemiséget magáévá téve az ember a Teremtő helyett teremtett dolgoktól függőnek hiszi magát, amelyeket képes természetfeletti erőként, démonként, angyalként imádni és félni.
 
Ezeknek a szellemi irányzatoknak az újjáéledése a modernitásból kiábrándult emberek útkeresésének a része úgy a nagyvilágon, mint Magyarországon. Így azután mindazok, akik nemrégiben még babonának minősítettek minden vallást, azok most a legprimitívebb babonáknak hódolnak.
 
A Szent György Lelkiségi Mozgalom aktuális küldetése, hogy fellépjen e szellemiség ellen egyrészt a személyes életvitel példájával, másrészt ismeretterjesztéssel. A küldetés ezen belül is kettős: a lovagi életvitelhez kapcsolódó különféle lovagrendek tagjai részére közös hitéleti keretet nyújtson, valamint ezen lovagtestvérek segítségével egységesen lépjen ki a társadalom elé mintát és ismeretet ajánlva.
 
A Szent György Lelkiségi Mozgalom nem egy önálló személyiséggel rendelkező, hierarchikus szervezet, hanem a különböző dámákat és lovagokat közös eszmeiségben tömörítő katolikus lovagi közösség. Szellemi vezetőjét az Anyaszentegyház felszentelt papjai közül választja, de szervezeti struktúrát nem épít. Rangokat, rendfokozatokat nem állapít meg, szervezeteket, szervezeti egységeket nem alkot. A közösség a döntéseit nem valamely demokratikus struktúrában határozza el, hanem konszenzus alapján. A közösséghez bármely lovagrend dámája és lovagja csatlakozhat, amennyiben a közösség tagjai a csatlakozást elfogadják, azonban a jelentkezőnek lovagrendi elöljárója támogatását előzetesen meg kell szereznie.